A magyar-osztrák határ
Mikoviny első térképe egy 1728-as másolat Johann Jakob Marinoni (1676–1755) bécsi térképész, matematikus és csillagász 1717. évi, az osztrák-magyar határ egy részét ábrázoló térképéről. A magyar-osztrák közös határ Pozsony, Moson, Sopron és Vas megyei részének kiigazítására a 18. század folyamán több bizottságot küldtek ki, közülük az egyik gróf Erdődy Sándor elnöklete alatt működött 1717 és 1729 között.
A magyar-morva határ
A Helytartótanács megbízásából dolgozott Mikoviny a magyar-morva határon, melynek bizonytalansága köz- és magánjogi kérdés is volt, mert egyrészt megye- és országhatárról – ezért érintette a Helytartótanácsot –, másrészt gróf Balassa Pál uradalmainak, a csejtei, berencsi és vágbesztercei uradalmaknak határáról volt szó. 1733 őszén kezdte meg működését az ügy rendezésére kiküldött bizottság. 1734-ben a határfelmérésre magyar részről Mikoviny kapott megbízást. Május folyamán a berencsi és a csejtei uradalomban a morva geometrával együtt elvégezték a felmérést, melynek eredményeként elkészült a csejtei és a berencsi uradalom, másrészről a sztraznicai uradalom között húzódó határ, valamint a vágbesztercei és roznovi uradalom határának térképe. Sorozatos halogatást követően 1736-ban került sor a vágbesztercei és a morvaországi vszetini uradalom határrendezésére, az előző Balassa Pál, az utóbbi Illésházy József birtokában volt. Ez alkalommal ismét Mikovinyt bízták meg a határszakasz felmérésével.
