Mikoviny Sámuel 1698-ban a Nógrád megyei Ábelfalván született, evangélikus kisnemesi családban. Gyermekkorát felvidéki településeken töltötte, ahol apja evangélikus lelkészként dolgozott. 1718–1721 között a pozsonyi evangélikus líceumban tanult, ahol többek között Bél Mátyás is tanított. Beer Frigyes Vilmos (1691–1774) rektor 1721. évi jellemzése szerint Mikoviny már ekkor „rendkívül vonzódott a matematika tudományához”. Tanulmányait Németországban, az altdorfi (1721–1722) és a jénai (1723–1725) egyetemen folytatta. A Nürnberg melletti Altdorfban ekkor Johann Heinrich Müller (1671–1731) volt a matematika professzora, aki még 1711–1713 folyamán egy csillagászati obszervatóriumot is létesített az egyetemen. Nürnbergi tartózkodása idején Mikoviny a rézmetszést is elsajátította.

Mikoviny hazatérte után, 1726-tól Pozsony vármegye mérnökeként tevékenykedett, és elsősorban árvízvédelemmel foglalkozott. 1728-ban megkezdte csillagászati megfigyeléseit, és Bél Mátyás Notitiájához kapcsolódva hozzáfogott Magyarország megyénkénti feltérképezéséhez. 1729-től kezdve többször megfordult a Selmec környéki bányavidéken, ahol nekilátott az alsó-magyarországi bányavárosok területének felméréséhez és különböző mérnöki munkálatokban vett részt.

1735-ben III. Károly a selmecbányai bányatisztképző iskola tanárává és az Udvari Kamara mérnökévé nevezte ki. Feladatát öt pontban határozták meg, mely szerint

  • november 1-jétől májusig matematikát – ez magában foglalta a mennyiségtant, az algebrát, a földmérést, a mechanikát, a hidraulikát és a hidrosztatikát is – oktat az expectansoknak;
  • nyáron Magyarország térképezését folytatja egy-két expectans kíséretében;
  • különféle mérnöki munkákat végez elsősorban az alsó-magyarországi bányavárosok területén;
  • a mérnöki munkálatokról tervet és költségvetést készít, ezek megvalósítását felügyeli;
  • az alsó-magyarországi bányavárosokat és kamarai uradalmakat feltérképezi.

Mindezek mellett alkalmi megbízásokat kapott a Magyar Kamarától, a Helytartótanácstól és magánföldesuraktól. 1750. március 23-án hunyt el Trencsén közelében.

1698
1718–1721
1721–1722
1722
1723
1725–1735
1728
1729
1730
1731
1731. 10. 31.
1732
1733
1734
1735
1736
1736–1737
1737
1737–1738
1738
1738–1741
1739
1739–1741
1740
1741
1741–1742
1743
1744
1744–1745
1745
1746
1746–1747
1746–1748
1748
1748–1749
1749
1750. 03. 23.

A Nógrád megyei Ábelfalván született

A pozsonyi evangélikus líceumban tanult

Altdorfban egyetemi tanulmányokat folytatott

Nürnbergben id. Johann Georg Puschnernél rézmetszést tanult

  • Megjelentek metszetei Nürnbergben Bél Mátyás Prodromusában és a Das Merkwürdigste von der Löbl. Nürnbergischen Universitäts Stadt Altdorff című műben
  • Beiratkozott a jénai egyetemre

Pozsony megye mérnökeként dolgozott a Csallóközben és a Vág mentén

  • Johann Jakob Marinoni magyar–osztrák határt ábrázoló térképét lekicsinyítette
  • Megkezdte csillagászati megfigyeléseit

Sternbach József András főkamaragróf megbízta a szélaknai tavak átszakadt gátjának javításával

  • Megjelent a Nürnbergische Prospekte Mikoviny metszeteivel
  • Selmecbányán bányamérést végzett

Felmérte a Jászkunságot

III. Károly elrendelte a megyetérképezést

Mikoviny megírta az Epistolát és elkészítette a kéziratos Pest-Pilis-Solt megyei térképet

  • Pozsonyban engedélyt kapott a városi magisztrátustól, hogy házában obszervatóriumot alakítson ki
  • Elkészítette a pozsonyi kaszárnya és a Kórház utcai csatorna tervét
  • Kinyomtatták a Körmöcbánya környékét ábrázoló topográfiai térképét

A csejtei és berencsi uradalmak határának felmérésén dolgozott

  • III. Károly kinevezte Mikovinyt a selmecbányai bányatisztképző iskola tanárává és az Udvari Kamara mérnökévé, decemberben Mikoviny Selmecbányára költözött
  • Elkészítette a karkóc–lipótvári út javításának és szélaknai kerékszoba átalakításának tervét
  • Megjelent Bél Mátyás Notitiájának első kötete Pozsony megye térképével, Pozsony város látképével és Monitióval
  • Szakvéleményt írt a Klak hegység (Vtačnik) erdeiből Selmecbányára történő faszállítás tárgyában, valamint Hell József Károly által újonnan tervezett vízemelőgépről
  • Tervet készített az Illiai-völgyben kialakítandó tavakról és megrajzolta a vágbesztercei és a morvaországi vszetini uradalmak határának térképét
  • Megjelent a Notitia második kötete Zólyom, Turóc és Liptó vármegyék térképeivel, valamint Szentgyörgy, Bazin, Modor és Nagyszombat látképeivel

Tervet és költségvetést készített a körmöcbányai Peverelli-ház átalakításáról

  • Irányította a karkóc–lipótvári út javításának munkálatait, jelentést készített egy szomolnoki aknaszállító gépről
  • Megjelent a Notitia harmadik kötete, Pest-Pilis-Solt vármegye térképeivel, Buda és Pest, valamint Visegrád romjainak látképével, illetve Mikoviny harmadik kartográfiai írásával, a Monitum II.-mal

Tervezeteket nyújtott be a főkamaragrófnak arról, hogy Selmecbánya környékén hol lehetne új tavakat létrehozni

Szakvéleményt készített a selmecbányai Pacher-táróba felállítandó gőzgépről és az oda vezető útról, a mocsári útnak a Garamtól Körmöcbányára vezetéséről és a besztercebányai lőportoronyról, továbbá a Szélaknára vezető út építésén dolgozott

Felügyelte és irányította Reichaui-tó és a tóhoz vezető vízgyűjtő árkok építését

  • Szakvéleményt írt a Garamon történő faúsztatásról, felmérte a vöröskői és szomolyáni uradalmak határát, megrajzolta a Dunán inneni kerület térképét
  • Megjelent a kör négyszögesítéséről írott tanulmánya

A pestisjárvány miatt nem tudta folytatni a megyék térképezését

Szakvéleményt készített a Selmecbánya–Nagytapolcsány között tervezett új postaútról, a Garamladomér és Garamszentkereszt között jégzajlás következtében megrongálódott híd javításáról és a Selmecbányáról a zsarnócai ólomkohóba vezető útról

Pozsonyban részt vett Mária Terézia koronázásán

  • Jelentést tett az Udvari Kamarának az örökösödési háború miatt veszélyeztetett bányavárosok védelméről, valamint a pesti és szolnoki sóraktárakról, bányászati ügyekben Vajdahunyadra és Abrudbányára utazott
  • Elkészítette a Kalocsai-Sárköz árvízvédelmének tervét és a Duna Pozsony környéki szakaszának térképét
  • Megjelent a Notitia negyedik kötete Nógrád, Bars, Nyitra és Hont vármegyék térképeivel

Megvizsgálta a Reichaui-tó szivárgó gátját, üzembe helyezett egy váltóvízikereket a hegybányai aknában, véleményezte a Selmecbányáról Besztercebányára, illetve Tajovára vezető új út tervét

Tervet készített a selmeci kálváriáról, felmérte a hodrusbányai bányákat, tanulmányt írt a Svédországban és az Alsó-Harzban használatos csurgatókemencékről, felülvizsgálta Besztercebányán a Tajován felállított csurgatókemencét, jelentést tett a garamberzencei és a zsarnócai hidak javításáról

Részt vett az osztrák örökösödési háborúban

Hell József Károly egyik újonnan kifejlesztett, „nyomással működő” vízemelő gépéről írt szakvéleményt, amalgációs készüléket tervezett Besztercebányára

Tervet készített a Kolpachi-tó új gátjáról és a Reichaui-tó harántgátjáról, felmérte a selmec- és bélabányai bányákat

Az uralkodóhoz intézett Conditionesben kifejtette, hogy Magyarország felmérését újra szeretné kezdeni, új feltételek mellett

Megtervezte és irányította a komáromi uradalom mocsarainak lecsapolását, az uradalom modernizációját

  • Gróf Grassalkovich Antal kíséretében beutazta Máramarost és Erdélyt, az ottani sóbányákat és kamarai uradalmakat
  • Elkészítette a komáromi cölöphíd tervét, irányította a hídépítést

Részt vett a budavári királyi palota építésében

Közreműködött a Jablunka környéki katonai létesítmények revíziójában

A Vág Trencsén környéki szakaszának árvízvédelmén dolgozott, mikor megbetegedett és Trencsén közelében elhunyt

Mikoviny Sámuel az egyik első képviselője volt a magasabb képesítéssel rendelkező, hivatalnoki alkalmazású, civil mérnököknek, akik elsősorban polgári feladatokat kaptak, és akiknek száma a 18. század folyamán egyre inkább gyarapodott. Többféle elnevezésük élt a korban: mathematicus, architectus (Architekt), geometra (Ingenieur); ez is jelzi, hogy a legkülönfélébb műszaki munkálatokat végezték. Mikoviny is használta mind a három megnevezést aláírásaiban. Polihisztorrá válását két tényező tette szükségessé, illetve lehetségessé. Az egyik a tudományok differenciálatlansága, a másik pedig az aktuális feladatok sokfélesége, és ehhez járulhatott még az értelmiségiek viszonylag kis száma is.

A vármegyei, a városi, a kamarai és a helytartótanácsi műszaki szervezet kialakulásának kezdete a 18. század első felére tehető. A mérnökök először időleges alkalmazásban, napidíjasokként dolgoztak az egyes kormányhatóságoknak. Később a műszaki szervezetben a hivatalnokként alkalmazott szakemberek is megjelentek. Mikoviny kezdetben ugyancsak ideiglenes alkalmazásban dolgozott Pozsony vármegye számára, később a vármegye mérnöke lett, de működése során alkalmi megbízásokat kapott Győr és Pest vármegyéktől is. Az Udvari Kamara először szintén napidíjasként, majd pedig 1735-től az alsó-magyarországi bányavárosok mérnökeként alkalmazta. Emellett esetenként még a Magyar Kamarától és a Helytartótanácstól is kapott feladatokat.

Mérnöki munkája során számos műszaki-tervezési térképet készített, amelyek egy részéről csak az iratok alapján van ismeretünk. Tervezési térképei nem a terepen való tájékozódást segítették, hanem a tervezési munka alapját képezték.

Térképészként Mikoviny Magyarország megyénkénti feltérképezésének tervét tűzte maga elé. A magyar térképtörténetben korszakalkotó jelentőségűnek tekintjük térképészeti munkásságát, a magyar tudományos kartográfia és a magyar térképészeti szakirodalom úttörőjeként tartjuk őt számon.

Életrajz

Rézmetszés

Tipográfiai felmérés

Vízrendezés

Út-és hídépítés

Építészeti feladatok

Határfelmérés

Katonai feladatok

Bányamérés

Írta és szerkesztette: Török Enikő
Technikai szerkesztés: Burda Zita
Szlovák nyelvre fordította: Jakab Zoltán
A fordítás a Štátny ústredný banský archív támogatásával készült

Közreadja a Magyar Országos Levéltár az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével

ISBN 978-963-631-201-5

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap (NKA)

Török Enikő szlovákiai levéltárakban végzett kutatásait a Magyar Ösztöndíj Bizottság támogatta.

A térképek és tervrajzok lelőhelye:

AMB – Archív hlavného mesta SR Bratislavy, Bratislava
GyEL – Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr
HIM HT – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár, Budapest
MOL – Magyar Országos Levéltár, Budapest 
OSZK – Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
ŠÚBA – Štátny ústredný banský archív, Banská Štiavnica
TML – Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Szekszárd

Köszönjük a segítséget az egyes intézmények munkatársainak:

Anna Buzinkayová (AMB)
Bak Borbála (Eötvös Loránd Tudományegyetem) 
Vajk Ádám (GyEL)
Jankó Annamária, Suba János (HIM)
Lakatos Andor (Kalocsai Érseki Kincstár) 
Czikkelyné Nagy Erika, Künstlerné Virág Éva, Németh György, Reisz T. Csaba, Sunkó Attila, Szepesiné Simon Éva (MOL)
Berkes Katalin, Farkas Gábor Farkas, Káldos János, Karasz Lajos, Moldován István, Pászti László, Plihál Katalin (OSZK)
Elena Kašiarová ( ŠÚBA)